Volt olyan pillanat az életedben, amikor a szavak elégtelenek voltak, és egyetlen meleg testérintés vagy egy csendben odafektetett fej mégis valamit megoldott? Ez nem véletlenen, nem is babonán alapul. Az állatok vigasztaló hatása mögött mért, leírható biológiai mechanizmusok állnak, és az utóbbi évtizedek kutatásai egyre pontosabb képet adnak arról, miért érezzük magunkat jobban egy állat társaságában, ha bajban vagyunk.
Oxitocin, szerotonin, kortizol: amit a testünk mér
Az emberi agy nem tesz éles különbséget a között, hogy egy emberrel vagy egy állattal léptünk kapcsolatba. Az állatasszisztált terápiával foglalkozó kutatások szerint az állatokkal való interakció hatására megnő az agyban az oxitocin (a kötődési hormon) és a szerotonin (a hangulat szabályozásában kulcsszerepet játszó neurotranszmitter) szintje, miközben csökken a kortizol, a stresszhormon. A Beth Israel Deaconess Medical Center kutatója, Dr. Henry Feldman szerint az állatok ítélkezésmentes jelenlétének pontosan ez az egyik legfontosabb hatása: a feltétel nélküli elfogadás olyan idegrendszeri állapotot vált ki, amelyet nehéz tudatosan előidézni.
A Magyar Állami Egészségvonal összefoglalója szerint az állatasszisztált terápia dokumentáltan csökkenti a vérnyomást, normalizálja a légzésritmust, mérsékli a fájdalomérzetet, és javítja az immunrendszer működését. Mindez nem érzéki benyomás, hanem mérhető, reprodukálható eredmény.
Kutyák, akik valóban érzékelnek
Az ELTE Etológia Tanszéke Miklósi Ádám professzor vezetésével évtizedek óta vizsgálja, mire képesek a kutyák az emberi érzelmek leolvasásában. Az eredmények meggyőzőek: a kutyák képesek arcok alapján megkülönböztetni az örömteli és a szomorú, félelemmel teli emberi arckifejezéseket. Ráadásul a szemkontaktus során mindkét félben, a gazdában és a kutyában egyaránt megemelkedik az oxitocin szintje, ezt egy nemzetközi kutatócsoport a Science folyóiratban közölt vizsgálata is megerősítette. Az ELTE Family Dog Project kísérletei azt is kimutatták, hogy a kutyák érzékelik gazdáik stresszállapotát, és viselkedésüket ehhez igazítják.
Ez azt jelenti, hogy amikor egy kutya csendben odafekszik valaki mellé egy nehéz pillanatban, nem pusztán véletlenszerűen keresi a közelséget. Az állat figyel, és reagál. Hasonlóan tudatos jelzésekről árulkodik a kutyák fejbillentése is, amikor megszólítjuk őket.
Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok
Egy 2013-as vizsgálat demenciával élő idős betegek körében azt találta, hogy a 10 héten át hetente tartott kutyaterápiás foglalkozásokon részt vevő betegek szignifikánsan kevesebb depressziós tünetet mutattak, mint azok, akik kizárólag humán gondozást kaptak. Egy 2015-ös onkológiai kutatás pedig azt mérte, hogy napi 15-20 perces kutyaterápia a kemoterápiás és sugárkezelésen átesett betegek félelmét és szorongását számottevően csökkentette.
Magyarországon az állatasszisztált terápia törvényi kereteinek szabályozása a 27/2009. (XII. 3.) SzMM rendelettel kezdődött. Azóta a Kutyával az Emberért Alapítvány, alapítva 1996-ban, és a 2006-ban létrehozott Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség működik ezen a területen, és képzett terápiás kutyákkal dolgoznak oktatási, szociális, és rehabilitációs intézményekben.
A macskák dorombolása sem véletlen
A macskák esetében külön figyelmet érdemel a dorombolás jelensége. A 25-50 Hz közötti frekvenciatartományban rezgő hang egybeesik azzal a rezgéstartománnyal, amely laboratóriumi körülmények között is gyorsítja a csontregenerációt és csökkenti a gyulladást. Ennél pontosabb ok-okozati összefüggést egyelőre nem igazolt a tudomány, de a hanghatás és a nyugtatóan ható ritmus jól leírható tapasztalat. Bővebben a dorombolás rejtélyéről szóló cikkünkben olvashatsz.
A macskák érzelmi érzékenységét vizsgáló kutatások arra utalnak, hogy sok macska gazdájuk szorongásának és gyászának időszakában keresi aktívabban a közelséget. Ez valószínűleg a finomhangolt szociális érzékelésükkel függ össze: egy macska képes érzékelni a testhelyzet, a légzés és a mozgásmintázat változásait.
Gyász, pánikroham, magány: mikor segít egy állat
Az állatasszisztált terápia ma már gyász feldolgozásában, szorongásos zavarokra, idős emberek izolációjában és krónikus betegségek pszichológiai kezelése során is alkalmazott módszer. A feltétel nélküli elfogadás, amit egy állat képes nyújtani, ritkán pótolható más módon: az állat nem ítél, nem elvár, nem unja meg a jelenlétet. Az erre fogékony emberek esetén ez komolyan mérhető hatást jelent a szubjektív jóllétre.
Ugyanakkor érdemes pontosan érteni azt is, amit a tudomány mond: az állat jelenléte az érzelmi szabályozást segíti, de nem helyettesíti a szakmai segítséget súlyos mentális zavarok esetén. A legtöbb esetben a kettő kiegészíti egymást.
Az otthoni állat és a mindennapi lelki egészség
Az állattartók körében végzett vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy a háziállattal élők alacsonyabb szintű magányérzetet és jobb általános lelki egészséget jeleznek, mint azok, akiknek nincs háziállatuk, kivéve, ha az állattartás maga stresszforrássá válik (pl. beteg állat, pénzügyi teher). A hatás nem varázslatos, hanem strukturális: az állat napi rutint ad, érintési ingert biztosít, és egy másik élőlényre irányítja a figyelmet, ami jól ismert hatékony módja az önfókuszból való kilépésnek.
Az összkép tehát az, hogy az állatok nem képesek megoldani az emberi bajokat, de arra igen, hogy mellettünk maradjanak, miközben mi magunk megoldjuk azokat. Ez sem kevés.
