Mennyi fa van egy köbméterben, és miért számít a nedvesség

0

Október közepén a fával fűtő háztartások nagy része már rakja, vagy épp rendeli a téli tüzelőt. A hirdetésekben egymás mellett szerepel az erdei köbméter, a kalodás köbméter, az ömlesztett köbméter, az űrméter és a mázsa, és a vevő sokszor csak a lerakásnál jön rá, hogy nem azt kapta, amit elképzelt. A nedves fa ráadásul kevesebbet fűt, a papír nélkül átvett rakás pedig ismeretlen eredetű faanyag.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tűzifa-útmutatója ezt a zűrzavart egyetlen mondattal vágja át: a fa térfogatának egyetlen hiteles mértékegysége a köbméter, vagyis egy 1x1x1 méteres tömör fakocka. Minden más elnevezés ebből vezethető le egy váltószámmal. Ez a cikk ezeket a váltószámokat, a nedvességtartalom és a fűtőérték összefüggését, valamint azt a három papírt veszi sorra, amely nélkül ma Magyarországon nem érdemes tűzifát átvenni.

Erdei köbméter, űrméter, kaloda: mit takarnak a nevek

A NÉBIH Tűzifát csak okosan! című útmutatója szerint az erdei köbméter, az erdészeti köbméter és az erdész köbméter nem hivatalos kifejezés: mindegyik ugyanazt a tömör köbmétert próbálja megnevezni, csak méteres rönkökből rakva. Mivel a sarangban, vagyis a rendezetten egymásra rakott, nagyjából egy méter hosszú fadarabok rakatában a rönkök között levegő marad, egy 1 méter széles, 1 méter mély és 1,7 méter magas sarang vastag tűzifából számít egy köbméternek. Vékony, 8 centiméteres csúcsátmérő alatti fából ugyanehhez 2,5 méter magas sarang kell.

Az űrméter ezzel szemben befoglaló méret: egy 1x1x1 méteres sarang, amelyben az útmutató szerint mindössze 0,57 köbméter faanyag van. A hirdetésekben olvasható űrköbméter vagy üzemi köbméter ugyanezt jelenti, csak hibás néven. Aki tehát egy köbméter árát fizeti egy űrméterért, a fa több mint negyven százalékát levegőben kapja meg.

Konyhakész, hasított fánál más a számítás. A kalodába rendezetten rakott fánál, amit az útmutató rakott űrméternek nevez, már egy 1x1x1,4 méteres rakat kiad egy tömör köbmétert, mert a hasábokat szorosabbra lehet rakni, mint a rönköket. Az ömlesztve beöntött, szórt űrméternél viszont 1x1x2 méteres halom kell ugyanehhez. A hálós, henger alakú csomagoknál a henger térfogatát kell kiszámolni: a NÉBIH példájában egy 1,2 méter átmérőjű, 1,8 méter magas henger 2,03 szórt űrméter, ami nagyjából 1,01 tömör köbméter.

Az Infostart 2022-es tűzifa-kisokosa ugyanezt az 1,7 méter magas, méteres rönkökből rakott sarangot írja le erdei köbméterként, és hozzáteszi, hogy egy ömlesztett köbméter fa 5 és 7 mázsa között van, fafajtól és nedvességtől függően. Ez a tág tartomány önmagában megmutatja, miért nem váltható át pontosan a térfogat tömegre.

Mázsára vagy köbméterre vegyük

Mázsára vagy köbméterre vegyük

A NÉBIH egyértelműen a térfogatra vásárlást ajánlja, és ennek jogi háttere is van: az útmutató szerint a hatályos szabályok alapján tűzifát tömegre csak hitelesített mérlegen történő mérés után, mérlegjeggyel vagy a mérleget azonosító más bizonylattal lehet értékesíteni. A gyakorlatban sok telepen nincs hiteles mérőeszköz, így sem a vevő, sem a kiszállító nem tudja, mennyit nyom a rakomány.

A tömeg ráadásul a víztől függ. Az útmutató tájékoztató táblázata szerint egy űrméter friss vágású tölgy 4 és 7,5 mázsa között nyom, ugyanez két év száradás után már csak 2,5 és 5,7 mázsa között. Aki mázsára vesz friss fát, a tömeg jelentős részét vízként fizeti ki. Térfogatra vásárolva ez a kockázat eltűnik: a fűtőérték a szárazanyaghoz kötődik, és ha nedves fát veszünk köbméterre, nem veszteség ér, csak várni kell a száradásra.

A NÉBIH tizenöt pontos vásárlói listája külön pontban mondja ki, hogy a tüzelőt köbméterben mérve, térfogatra érdemes átvenni, mert így egyszerű méréssel ellenőrizhető a mennyiség. Két részlet, amit a gyakorlatban sokan kihagynak: ömlesztett fánál még a járművön kell meggyőződni a mennyiségről, és arról, hogy nincs-e a fa alá rejtve autógumi, raklap vagy alátámasztott lemez, ami a rakomány külső méretét növeli. Kalodánál pedig nem a keret külső éle, hanem a fával kitöltött belső méret számít, és a közepe se legyen csak lazán beszórva, mert az útmutató szerint mindkét trükk tíz százalék körüli hiányt jelent.

Nedvességtartalom és fűtőérték: tíz százalék víz, kilenc százalék hő

A frissen kitermelt fa tömegének felét a víz adja, és az útmutató szerint a légszáraz, 15-18 százalékos nedvességtartalmat a fa csak egy-másfél év szakszerű szárítás után éri el, a tüzeléshez elfogadható légszáraz állapothoz pedig a kivágástól számítva legalább 8-10 hónap kell. A szabály, amit a NÉBIH kiemel: minden 10 százaléknyi többletnedvesség 9 százalékos fűtőérték-csökkenéssel jár. A víz elpárologtatására fordított energia a kéményen távozik.

A fafajok között kilogrammonként meglepően kicsi a különbség. Az útmutató Hans-Peter Ebert adataira épülő táblázata szerint a cser 4,6, a bükk és a tölgy 4,2, a fenyő 4,4 kilowattóra hőt ad kilogrammonként, légszáraz állapotban. Űrméterenként azonban a cser 2400, a bükk és a tölgy 2100, a fenyő mindössze 1600 kilowattórát ad, mert a keményfa jóval sűrűbb, ugyanannyi térfogatban több a szárazanyag. Ezért igaz a köztudat, hogy a keményfa jobb tüzelő, csak nem azért, amiért sokan gondolják.

A WWF Magyarország 2024-es tűzifa-infografikája ugyanezt a gyakorlat nyelvére fordítja: egy köbméter száraz tűzifa nagyjából 1,15 köbméter nedves fát ér, egy mázsa száraz fa égetéskor 1,5-2 mázsa nedvesnek felel meg, a szálló por kibocsátása pedig nedves fánál három-négyszeres. A NÉBIH vásárlói listája ennél egyszerűbben fogalmaz: aki száraz fával fűt, akár 30 százalékot is spórolhat.

Egy nem nyilvánvaló részlet: a légszáraz állapot nem végleges. Az útmutató szerint a fa a levegő páratartalmából újra vizet vesz fel, és ősszel a kint tárolt, egyébként száraz fa nedvességtartalma 20 százalék fölé emelkedik. Ezért érdemes a tüzelés előtti napokra beljebb, a melegebb térbe hozni azt az adagot, amit elégetünk.

Szállítójegy, EUTR-azonosító és vásárlói tájékoztató

A NÉBIH EUTR vásárlói oldala szerint ma Magyarországon az ad fel szabályosan tűzifahirdetést, aki szerepel a hivatal EUTR nyilvántartásában, és a hirdetésben feltünteti az EUTR technikai azonosítószámát vagy erdőgazdálkodói kódját. A vásárlói lista első pontjai erre épülnek: ha a hirdetésben nincs azonosító, keressünk másik eladót, ha van, ellenőrizzük a NÉBIH keresőjében, és nézzük meg, nem szerepel-e a telefonszám a hivatal feketelistáján.

A második papír a szállítójegy. A hivatal szállítójegy-tájékoztatója szerint erdei faválaszték, így tűzifa szállításához szállítmányonként külön kitöltött, szigorú számadású szállítójegyet kell kiállítani, és ez a dokumentum igazolja a faanyag jogszerű eredetét. A nyomtatványt nyomtatványboltban lehet megvenni, a tömbök használatának kezdetét és végét pedig az eladónak elektronikusan be kell jelentenie a NÉBIH EUTR rendszerében. Minden tűzifára kiállított szállítójegy mellé a vevőnek tűzifa vásárlói tájékoztatót is kell adni, ez a harmadik papír.

A vásárlói lista többi pontja a pénzről szól: soha ne fizessünk előre, különösen ismeretlen hirdetőnek, és ha mégis utalni kell, csak díjbekérő alapján, arra a számlára, amely az EUTR-számhoz tartozó névre szól. Előnyben részesítendő a telephellyel és nyitvatartással rendelkező kereskedő a közvetítővel szemben, és mindig kérjünk számlát vagy nyugtát. Az útmutató azt is javasolja, hogy térfogatra vásárlásnál ragaszkodjunk hozzá, hogy a szállítójegyen a mennyiség térfogategységben is szerepeljen, mert így lehet a kereskedők ajánlatait összehasonlítani.

A jogi háttér az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény, amelynek 90/L. paragrafusa alapján a NÉBIH honlapján közzéteszi az ellenőrzéseken talált jogsértéseket; az útmutató szerint a hivatal 2016-tól végzi ezeket az ellenőrzéseket. Ha a vevő úgy érzi, megtévesztették, és az eladó elzárkózik az egyeztetéstől, a bizonylatokat megőrizve a NÉBIH-nek írhat panaszt.

Rakás és szárítás, hogy tavaszra tényleg száraz legyen

A NÉBIH tanácsa egyszerű: a fát minél előbb daraboljuk és hasogassuk fel, majd jól szellőző, de fedett helyen tároljuk. Az útmutató fafaj-melléklete azt is elárulja, miért sürgős ez: a bükk, a gyertyán és a cser fülledésre hajlamos, ezért a lehető leggyorsabban hasítani kell, a gyertyán ráadásul a vágásfelület beszáradása után már nehezen hasad. A csernek van a legtöbb időre szüksége a száradáshoz, és ha nem száraz, az útmutató szerint szinte csak parázslik a tűzön.

A WWF infografikája szerint esőtől védett, jól szellőző helyen, konyhakészre aprítva a fafajok nagy részének szárítása egy évet vesz igénybe, hasítás nélkül vagy rossz tárolás esetén inkább két év alatt csökken a nedvességtartalom. Ez egybevág a NÉBIH 8-10 hónapos minimumával és egy-másfél éves ajánlásával, és megmagyarázza a hivatal legfontosabb időzítési tanácsát: a tüzelőt tavasszal, vagy inkább egy évvel előre érdemes megvenni. Akinek van helye és pénze, az nyugodtan vehet friss termelésből, ha a fa egy-másfél évet állhat.

Aki most, ősszel vásárol friss fát, annak a vásárlói lista 13. pontja ad reális utat: kint ősszel és télen lassú a száradás, ezért a felhasított fát néhány hétre fűtött, szellőző helyre, például kazánházba érdemes bekészíteni előszárításra. Az akác itt kivétel, mert az útmutató szerint frissen kitermelve is csak 35-45 százalék nettó nedvességet tartalmaz, ezért nyersebben is viszonylag jól ég.

A gyakorlati sorrend így néz ki: EUTR-azonosító a hirdetésben, ellenőrzés a NÉBIH keresőjében, megrendelés köbméterre vagy rakott űrméterre, mérőszalag a lerakás előtt, szállítójegy és vásárlói tájékoztató az átvételkor, számla a végén, és semmi előre utalás. Ami ezután jön, az már csak türelem: fedett, szellős rakás, és a tüzelés előtti adag pár napra a melegben.

Ha a rakás a helyére került, az őszi teendők listáján jöhet a következő tétel, például a muskátli teleltetése, mert annak is a fagyok előtt van az ideje.