Van egy szám, ami meglehetosen meglepoen hangzik elsore: a magyarok atlagosan napi majdnem ot orat toltenek szabadon valasztott tevekenyseggel. A Kozponti Statisztikai Hivatal 2024/2025-os idomerleg-felmeresenek elozetes adatai szerint ez pontosan 287 perc, vagyis kb. 4 ora 47 perc. Ez a kozelmult legmagasabb mert erteke, es elvileg tobb mint eleg lenne a felsulesre, a testmozgasra, a kapcsolatokra. Elvileg. Mert ha megnezzuk, mire megy el ez az ido, a kep joval kevesbe biztato.
A KSH idomerleg-kutatasa 15 evente keszul, es legutobb 2009/2010-ben volt nagy felmeres elott az aktualis. Az uj adatfelvetel mintegy 8 000 haztartasban, tobb tizezer szemely naplozasaval tortent, ami statisztikailag is jelento mintanak szamit. Az eredmenyek arrol szolnak, hogyan osztjuk el a napunkat – munkara, hazimunkara, altatasra es szabadidore egyarant. A szabadido-adatok reszletei azonban kozel sem olyan biztatok, mint az osszes szam mutatja.
Mire megy el a szabad ora?
A 287 percbol a legnagyobb szeletet – tobb mint ket orat, vagyis kb. 120 percet – a televizio, a video es az internet foglalja le. Ez az osszes szabadidore vetitve majdnem 42 szazalek. Ezzel szemben a setara, kirandulasra, sportra es testedzesre osszesen napi 16 perc jut. Az olvasasra szinten 16 perc. A tarsas elfoglaltsagokra – tehat embertarsainkkal valo aktiv idotoltesre – kb. 45 perc adodik.
Mas szoval: szabad idenknek kozel fele passziv kepernyo-fogyasztasal telik, mig az aktiv pihenes – ami az ertekes visszatoltodest adna – alig egy tizedere szorikozik. Ez nem ertek-iteletet, hanem teny: a szervezet szamara a passziv nezegetes es az aktiv mozgas biologiailag teljesen mas hatasu.
A sportolasi szokasok: a szamok mogotti paradoxon
A KSH adatai szerint 2024/2025-ben egy atlagos napon a magyarok 12,2 szazaleka vegzett testmozgast. Ez valojaban jelentos javulas: 2009/2010-ben ez az arany meg csak 6,7 szazalek volt. A fitness-boom valodi, a konditerem-latogatottsag is teny. Megis: az Europai Bizottsag 2022-es Eurobarometer-felmreese szerint a magyarok 59 szazaleka soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arany az EU-ban. Hogyan ferheto ossze a ketto?
Ugy, hogy a novekvesi arany alacsony alaprol indul, es az aktiv kisebbseg egyre tobbet sportol, mig a tobseg valtozatlanul inaktiv marad. A KSH 16 perces napi atlag tehat azt is jelenti, hogy akik mozognak, azok tobbszor annyi idot szannak ra – de nagyon sokan egyaltalan nem mozognak. Az orszagos atlag igy maszkirolja a ketosztatusu valosaggal: egy aktiv kisebbseg es egy inaktiv tobseg.
Ferfi-noi kulonbsegek: kozeledik a res, de meg megvan
Az idomerleg egyik legszembetunobb trendje a nemek kozotti szabadido-kulonbseg csokkenese. Az ezredfordulo taj an a ferfiak tobb mint 45 perccel toltottek tobb idot szabadon, mint a nok. Ez a kulonbseg 2024/2025-re 26 percre szukult – a ferfiak napi 300 percet, a nok 274 percet tudnak szabad tevekenysegre fordatani. A reszlet azonban a hazimunkaban rejlik: a nok mai napig majdnem ketszer annyi idot toltenek hazi teendokkel, mint a ferfiak, pedig a ferfiak foztesi ideje negy evtized alatt megduplazodott (67 percre).
Ez a szam azert fontos, mert a fizikai es mentalis regeneracio nemcsak az osszes szabadido mennyisegenek fuggvenye, hanem annak is, milyenek az azt kovetkezo kenyszerek. Ha valaki 274 percnyi szabadido utan is tobb kotelezetto altal terhelt, annak a „pihenese” nem egyenerteku egy kevesbbe terhelt szemely azonos hosszusagu szabadidejevel.
Mit mutat az EU-s osszehasonlitas?
Magyarok az EU harmadik legnagyobb munkaidot ledolgozo nemzete: evi 1 832 orat, mig az unios atlag 1 722 ora. Ez evente 110 plusz orat jelent – tobb mint 4 teljes munkahet kulonbseg az europai atlaghoz kepest. Az idomerleg adatai azt mutatjak, hogy a kotelezo tevekenyseges kategoria (munka, tanulas, haztartas) 2009/2010-hez kepest 11 szazalekkal nott, es ma mar 512 percre rug naponta.
Ez kozvetlenul erintheti az alvas hosszat is: a KSH adatai szerint az alvasra fordított idő 486 percre csökkent, ami az elmult 40 ev legalacsonyabb mert erteke. Tehat tobb szabadidot toeltenek a magyarok – de kevesebbet alszanak. Az alvástudomány mai allaspontja szerint (Nemzeti Alas Alapitvany, USA; NHS, UK) a felnott szervezetnek szuksege van legalabb 7-9 oranyi alvasra, az ennél rövidebb alvás hosszú tavon noveleli a szív- es errendszeri kockazatokat, rontja a kognitiv teljesitmenyt es az immunmukodest.
Az elveszett 73 perc: amit a naplozas sem fog meg
Az idomerleg-kutatások egyik legerdekesebb metodolögiai problémája az unclassified time: az a kb. 73 perc, ami az aktualis kategoria-rendszerbe nem sorolhato be. Az elemzok szerint ez a „digitalis kepernyo elotti passziv jelenleet” – telefon a kezben, gorgetés anelkul, hogy ez ertelmes kommunikaciona vagy szorakeztatas lenne. Magyarul: a megszokott halogatasi minta, ami se munka, se piihenes, hanem kettő között lebeg.
Ez azert relevans, mert ez a masfel ora naponta nem szamit bele sem az aktiv szabaidobe, sem a munkaidobe – hanem egy mentes zon, ahol az ido eltunik, de szubjektiven nem pihtunk. Ha ezt az idot visszanyernenk, az aktiv szabadido kategoriaja hirtelen joval kiterjedtebb lenne.
Miert nem pihenunk eleget – valojaban?
Az idomerleg adatai megmutatjak a strukturat, de az okok messzebb nyulnak. A KSH felmeres szerint a budapestiek napi 116 percet koltenek ingazar kozlekedesre, a videkiek 98 percet – ez 2009/2010-hez kepest 21 perccel tobb. Ez egy teljes het munkaideje evente csupan a bejaarasra. Az ingazar tavol csokkenti a pihenore fordithato idot, es ami maradt, azt hatekonyabban kellene hasznositani.
A kutatok visszatero megallapitasa, hogy a szabad ido minoseget – nem csupan a mennyiseget – hatarozzak meg a pihenes hatekonyysagat. Az aktiv pihenes (mozgas, tarsas kapcsolatok, alkotas, termeszet) bizonyitottan jobb visszatoltodest hoz, mint az ugyanannyi passziv kepernyo-fogyasztas. A 287 perc tehat nem kevesnek, hanem inkabb mashan-hasznaltnak tunik. A kerdes nem az, hogyan nyerjunk tobb szabad orat, hanem az, hogyan hasznositjuk azokat, amik mar megvannak.
